Forrás: http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=1108
"Ámde a szörnyűség, más, mint az előbbi, csak ekkor
Tárul elénk, mit sem sejtő szívünkbe hasítva.
Láokoón, választott Neptúnus-pap, a pompás
Oltáron testes barmot készült bemutatni,
Íme azonban két kígyó közelít Tenedosból -
Most is borzadok, elmondva -, s gyűrűzve a csendes
Tengeren át, fej-fej mellett, fövenyünk fele úsznak;
Mellük fent a vizen, vérszínü taréjuk is, ámde
Testük egyéb részével hajtják hátul az örvényt,
Ormótlan derekuk roppant karikákba csavarván.
S tombol a tajtékos hab; azok meg kúsznak a partra,
S míg szemeikben vér és villám lángja vereslik,
Rezgő nyelvükkel sziszegő szájuk nyalogatják.
Sápadtan menekül mindenki. Eközben a hüllők
Láokoónra, azaz kicsi két gyerekére vetődnek,
Nyílegyenest, és átfonván testük gyürüikkel,
Szánandó, csöpp tagjaikat tépdesve lemarják;
Majd az atyát, ki rohan fegyverrel védeni őket
Fojtják rémséges hurkokba: a pikkelyes izmok
Törzse körül kétszer, kétszer tekerednek a tarkón,
Ámde nyakuk s a fejük fent még így is kimagaslik.
Gennytől és mocskos méregtől szennyes a papnak
Szentelt szallaga, marka pedig tépné a csomókat,
Ám rémült ordítással csak bőg az egekre;
Mint sebesült bika bőg, mely rosszul kapta a taglót
S oltárától elszabadulva kirázza nyakából.
Közben a két sárkány a magas templom fele siklik,
S ott, a kegyetlen Trítónis közelében, a várban,
Lábánál, nagy pajzsa alatt eltűnnek előlünk.
Fölvacogó szívünk uj iszony markolja meg ekkor,
S összesugunk: vétkéért végzete Láokoónra
Méltán mérte e sorsot, mert bűn volt gerelyével
Úgy megsérteni, gyomrondöfni e drága fatáltost.
Felzúgunk hát: vontassuk fel a várba a bálványt
S esdjünk istenségéhez"
Vergilius: Aeneis 2. ének ( Lakatos István fordítása)
A történet szerint Laokoón a trójai főpap nem támogatta a görögök által készített fa ló bevitelét a városfalakon belülre. Miközben a tengerparton áldozatot mutatott be a tengerből két kígyó kúszott elő, akik Laokoón két fiát megtámadták. Laokoón ekkor segítségükre siet. A szoborcsoport ezt a jelenetet ábrázolja.
A csoport közepén Laokoón harcol, míg két oldalán fiai láthatók. A csoportot jobbról balra végignézve az egész cselekmény megelevenül előttünk. A jobboldali fiúra még csak kezd rátekeredni a kígyó, Laokoón a szobor központjában harc közben látható, míg a baloldali fiú már a kígyó szorongatásában elernyed. A szobor szereplőit a közöttük tekergő kígyók kötik össze. A középső alak csípőjébe éppen belemar az egyik kígyó.
Forrás: http://home.fotocommunity.de/Iffcountry/index.php?id=530551&d=24975624
A szobor majdhogynem hullámzik a mozgalmasságban, jól megtestesítve a harcot, az erőlködést. Laokoón izmai megfeszülnek, arcán a mérhetetlen fájdalom és szenvedés látszik.
A szobor ma a római Vatikáni múzeumban tekinthető meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése