Robert Capa: Szicíliai parasztember...

Szicíliai parasztember mutatja egy amerikai katonának, merre mentek a németek
(1943. augusztus)

Forrás: http://www.beyondtheyalladog.com/2014/01/robert-capa-captures-the-allies-in-italy/

A világ egyik leghíresebb haditudósítója, Robert Capa 1913-ban Budapesten látta meg a napvilágot Friendmann Endre Ernő néven.

1930 körül kezdett a fényképezéssel foglalkozni. Először a berlini Dephot hírügynökség munkatársaként dolgozott, majd innen Párizsba költözött.

1935-ben vette fel a Robert Capa nevet. Tudósítást készített a spanyol polgárháborúról, mely meghozta számára a világhírnevet. 1941- 45 között a Life riportereként tevékenykedett.

1954-ben Vietnámban taposóaknára lépve vesztette életét.

Képeinek fő témája a háború, mint emberi játszma. A képek szereplői között feltűnnek a vezetők, akik mintegy bábuként mozgatják a többi szereplőt, akik a szörnyűségeket elszenvedik.

Capa méltán vált ismertté jó témafelismerése és kompozíciói miatt. Nagy érzékenységgel választotta ki a lencsevégre kapott jeleneteket, melyeken megjelenik a háború kegyetlensége, a szereplők mindennapjai és az emberségesség.

Antione Watteau: A bohóc

Antione Watteau (1684-1721) a francia rokokó festészet egyik jelentős alakja volt. Valenciennesben született, majd 1702-ben Párizsba költözött, ahol Rubens és Veronese műveiből inspirálódott. A Festészeti Akadémia teljes jogú tagja volt.

Fiatalon megbetegedett, tuberculosisos lett, mely hatással volt természetére is. Folyton nyugtalan és elégedetlen volt. Londonba utazott gyógykezelésre, melynek fedezésére összes vagyonát feláldozta. Innen még visszatért Párizsba, ahol 1721-ben meghalt.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:WatteauPierrot.jpg

Egyik leghíresebb festménye a Gilles (a bohóc). Az 1717-ben készült melankolikus kép alkotásakor a festő már régen szenvedett betegségétől. A bohóc félmosolya azt a félelemmel teli létezést ábrázolja, mellyel Watteaunak is együtt kellett élnie romló egészségügyi állapota kapcsán. A keserédes hangulat körbelengi a képet, melynek központjában a társadalom kivetettje, a bohóc áll. Az ecsetkezelés annyira tökéletes, hogy Gilles ruhájának selymes tapintása már-már érezhető.

A festmény sokáig nem talált gazdára, majd a XIX. század közepén vásárolták meg 150 frankért.

Ma a párizsi Louvre gyűjteményének részét képezi.

Ráckeve -i Savoyai - kastély

Eugéne de Savoye-Carignan herceg -akit itthon Savoyai Jenőként ismerhetünk- I. Lipót császárt szolgálta a törökűzés idején. A háborús évek után megvásárolta a ráckevei szigetet, melyre Johann Lucas Hildebrandt hadimérnökkel  barokk stílusú kastélyt terveztetett. Az épület Mayerhoffer András irányításával készült el 1710 után.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Savoyai_Jen%C5%91

A kastélyt Jenő herceg nem használta, csak lánya lakott benne egy ideig, majd a Habsburgok tulajdonába került.

Forrás:http://www.panoramio.com/photo/41409240

1814-ben a kastély középső része leégett. Ekkor a barokk kupola helyére klasszicista stílusú került. A főhomlokzat timpanonját a Savoyai címer és tíz mitológiai alak szobra díszíti.

Balról jobbra Flóra, Mercurius, Anteus, Jupiter (sasmadárral), Hercules (oroszlánbőrrel) és Minerva. A homlokzati sarkokon: Aeneas(amint az égő Tórjából apját, Anchisest kiviszi a hátán), Saturnus (a gyermek Dionysossal), valamint Neptunus és Diana.

Forrás:http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Savoyai_kast%C3%A9ly_homlokzat.JPG

A kastély később elvesztette igazi funkcióját, raktárként, majd magtárként funkcionált. Állapota leromlott és az összedőlés fenyegette. A helyreállítás során a korabeli megmaradt elemekre támaszkodtak .Ma az épületben kastélyszálló üzemel. 

Forrás:http://kastely.ementor.hu/magyarorszag/pest/pest.htm

Biedermeier

A biedermeier névvel jelölt korszak a klasszicizmus korát zárja le. Körülbelül 1815 és 1850 közötti időtartamot fedi le. Nevét egy későbbi gőgös kortól kapta gúnynévként, melynek jelentése derék polgár. A kifejezés a stílusirányzat szerény polgári jellegére utal.

Forrás:http://lakberendezok.hu

Ebben az irányzatban volt utoljára megfigyelhető a környezet és a termékek egységessége. Európában majdnem mindenhol megtalálható volt, de leginkább Németországban és Ausztriában aratott nagy sikert.

A megelőző empire stílus építési irányelveit veszi alapul, de azokat főleg a bútorművészetben használja fel. A polgári életstílus megkövetelte a praktikusságot, így a bútorok szerkezete csak a szükséges elemekre korlátozódott, melyek természetesen így sokkal célszerűbbé és költséghatékonyabbá váltak. A cél természetes és kényelmes terek és berendezések kialakítása volt. A bútor már nem mint dísztárgy, hanem mint használati tárgy jelenik meg.

Forrás:https://www.minimundus.de

A kor kedvelt anyagai a furnírok melyekkel asztal felületeket, asztallapokat vagy egyes esetekben teljes bútorokat díszítettek.

A fő ismertető jegyek: esztergályozott lábak, ívelt kartámaszok, egyszerű, egyenes vonalvezetés. Ezek mellett néhány helyen még megfigyelhetők virágos, leveles és fémrátétes díszítőelemek is.

Forrás: http://lakberendezes.hu

Forrás: https://www.1stdibs.com

Forrás:https://magazin.auctionata.de

Forrás:http://pinteraukcioshaz.hu

Forrás: https://www.1stdibs.com/collections/biedermeier-furniture/

Magyar Szecesszió Háza

Vannak dolgok az ember életében, amiből sohasem elég. Valószínűleg számomra az egyik ilyen dolog a szecesszió. Akármennyi épületet, festményt  vagy bármilyen műalkotást megnézek ebből a korszakból egyszerűen nem tudok betelni vele és tovább keresem, azokat az alkotásokat, amiket még nem láttam. 

Ezen szenvedélyemnek esik áldozatául a mai bejegyzés, melynek témája a budapesti Magyar Szecesszió Háza, régi nevén a Bedő - ház.

Forrás: http://www.magyarszecessziohaza.hu/main.php

A lakóépületet Bedő Gyula gyáros és műgyűjtő építtette Vidor Emil tervei alapján 1903-ban. Az építész a belga - francia Art Nouveau és a német Jugendstil jegyeinek ötvözésével alkotta meg az épület terveit. A homlokzat burkolata a Jugendstilre jellemző, míg a különböző formájú ablakok és a zárt erkélyek a belga vonalat követik.

Forrás:https://www.flickr.com/

A fél emelet és az első emelet közötti zárt erkélyen indás gyümölcság borítás és margarétás elemeik díszítik az épületet.

Forrás: http://utazas.sk/

Az épület belső díszeit is Vidor Emil tervei alapján készítették. Két lakás bútorai is az ő munkásságát dicsérték. Az első emeleti lakás ólombetétes festett üvegablakain pávák és papagájok voltak ábrázolva.

Az épület homlokzata 2003-ban teljes felújításon esett át, visszaállításra kerültek a földszinti pávafark-íves portálok, így újra régi fényében tündökölhet.

Forrás: http://www.vjm.hu/itthon/megerintheto-tortenelem-a-magyar-szecesszio-haza/5627/

Az épület alsó szintjén ma a Magyar Szecesszió Háza Galéria foglal helyet, melyben korhű bútorokból, dísztárgyakból és festményekből összeállított tárlatot lehet megtekinteni. A kávézó részben békebeli polgári hangulatban lehet elfogyasztani egy kávét vagy egy süteményt.

Forrás:http://www.secessio-cafe.hu/ 

A Magyar Szecesszió Háza (1054.Budapest, Honvéd u.3.) hétfőtől szombatig 10 és 17 óra között várja az érdeklődőket. http://www.magyarszecessziohaza.hu/

Ferenczy István: Pásztorlányka

A XVIII. század végén és a XIX. század elején kialakuló klasszicizmus az antik példa követésével, tökéletesen kialakított formákkal kívánta a harmóniát megjeleníteni.
Az első magyar igazán klasszicista szobrászművész Ferenczy István (1792-1856) volt. Rómában végzett tanulmányai folyamán készült a Pásztorlányka (1820-1822) című szobra.

Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/

A fehér márványból készült szobrot a római Palazzo Venezia udvarán faragta ki a művész, melyhez mestere Canova több tanáccsal is hozzájárult. Amikor elkészült a szoborral saját kezűleg becsomagolta, hazaküldte Magyarországra, és felajánlotta a nemzetnek, mellyel célja a magyar nemzeti művészet megteremtése volt.

A szobor a klasszicista ízlésnek tökéletesen megfelelő antikizáló nőalak, mely első pillantásra hűvösen nyugodtnak tűnik. Ennek ellenére arca és mozdulata mégis érzelemmel teli. A szobrász azt a pillanatot örökítette meg, mikor a pásztorlány a porba rajzolja távozó kedvesének alakját, hogy az örökre emlékezetében maradjon. A legenda szerint így keletkezett az első rajz. A művész ezért alkotását a szép mesterségek kezdenének nevezte.

A szobor a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének részét képezi.

Theodora császárné és kísérete

Ravenna városában Jusztiniánusz császár uralkodása alatt emelték a S. Vitale (532-547) templomot. A nyolcszögletű épületet díszítő egyik mozaik kerül ma górcső alá.

Forrás: http://www.ravennamosaici.it/?page_id=33&lang=en

A Theodora császárné és kísérete című színgazdag mozaik Jusztiniánusz feleségét ábrázolja a középpontban. A császárnő diadémmal a fején, drága kövekkel díszített köpenyben áll. A szereplők merev frontalitása és alakok szigorú körvonalai a szertartásosságot fejezik ki. Ekkoriban jellemző volt a caesaropapizmus, a világi és egyházi hatalmak megjelenítése egy személyben. Ezt láthatjuk a császárné feje körüli glória és diadém együttes ábrázolásán is. Az arcok kidolgozásakor a klasszikus szépség megjelenítésére törekedtek. A császárné arcának ábrázolása portrészerű.

Az egyszerű arany háttér tovább emeli az ünnepélyes hangulatot.  Az alakok mind egymagasságúak, de mégis mindenki egyéni.

Forrás:http://www.ravennamosaici.it/?page_id=33&lang=en

Edgar Degas variációk egy témára: Balerinák

Edgar Degas (1834-1917) neve hallatán belső szemeink előtt zsokékról vagy balerinákról jelennek meg képek. Utóbbiakról készült festményei közül válogattam mára párat a teljesség igénye nélkül.

Degas az 1870-es évektől kezdve készített egyre több képet, melyek témája a balett volt. A mozgásformák tanulmányozásán túl ezek a témájú képek könnyen eladhatóak voltak. A gyűjtők táncosnőkről készült képeket szívesen vásároltak, ami éppen kapóra jött az anyagi gondokkal küzdő festőnek. Ezen alkotásait viccesen csak úgy nevezte: "a portékám".

Az Opera táncpróbaterme (1872)
Forrás:http://www.wga.hu/html_m/d/degas/2/1870s_08.html

Balettpróba a színpadon (1874)
Forrás: http://fr.muzeo.com/reproduction-oeuvre/repetition-dun-ballet-sur-la-scene/degas-edgar

Balettóra (1874)
Forrás:http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Degas-_La_classe_de_danse_1874.jpg

 Táncvizsga (1874)
Forrás: http://p.giroud.free.fr/fonds_degas.html

A csillag (1876-1877)
Forrás: http://p.giroud.free.fr/fonds_degas.html

Balettóra (1881)
Forrás: http://art.utd.13.free.fr/moderne/index.php?article7/nouvel-article

,,Nincs kevésbé spontán művészet, mint az enyém. Az ihlet, a természetesség, az indulat számomra ismeretlen fogalmak. Az embernek ugyanazt a témát kell megfestenie tízszer vagy akár százszor.
A művészetben semmi sem tűnhet véletlennek, még a mozgás sem. "

Edgar Degas

A tiszadobi Andrássy- kastély

Az Andrássy család 1741-ben vált a tiszadobi birtok tulajdonosává. Andrássy Gyula (1823-1890) -aki a Tisza-szabályozás megszervezésében nagy szerepet vállalt – a területre kastélyt terveztetett. Határozott elképzelései voltak az épület megjelenését illetően. A Loire-menti kastélyokra emlékeztető, de mégis a magyar romantika jegyeit magánhordozó kastélyt tervezett. A feladattal Meinig Artúrt bízta meg, kinek tervei alapján 1880-1885 között felépült a romantikus stílusú kastély.

A kastély 4 bejárata a 4 évszakot, 12 tornya a 12 hónapot, 52 szobája az 52 hetet, 365 ablaka az év 365 napját szimbolizálja.

Forrás: http://commons.wikimedia.org/

A főbejárat fölötti színes ablakot az Andrássy család címere díszíti. Gazdagon faragott fa lépcsőház vezet a késő gótikus stílusú dongaboltozatú nagyterembe, melyet vörös kandalló díszít. A kandallón Andrássy Károly jelmondata áll: Fidelitate et Fortitudine (hűségért és bátorságért)

Forrás: http://egykor.hu/tiszadob/tiszadobi-andrassy-kastely/3732

A gyűjteményes nagyszalon boltozatát egymással szimmetrikus hullámok díszítik, melyek között virágcsokrok foglalnak helyet.

A nagyszalon mellett a királyi vendéglakosztály fekszik, mely fölött a királyné lakosztálya volt található. A kastélyban helyet kapott még a gróf és grófné lakosztálya, valamint vendégszobák.

A kastély kertjében angol és franciapark került kialakításra. Az északi fal előtti területen bukszus labirintus terül el, mely bokrai liliomot formáznak.

Forrás: http://epiteszforum.hu/tiszadobi-andrassykastely-diszvilagitasa

Az első világháború kitörésével a kastély számára elkezdődött a romlás időszaka. A betört ajtókon és ablakokon a berendezések nagy része széthordásra került.

A második világháború alatt román katonai kórházként funkcionált az épület. Az elhunyt katonák a kastélyparkban lettek örök nyugalomra helyezve.

A későbbiekben az épület állami tulajdonba került, így osztrák gyermekek nyaraltatására és görög menekültek gyermekeinek elhelyezésére használták. Az ’50-es évektől gyermekvárosként funkcionált.

2012-től ,,A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása” című kiemelt projekt keretében a kastély felújítása és korszerűsítése valósult meg.

1998-tól minden év augusztusában ,,A Zongora Ünnepe Keleten" zongorafesztivál kerül megrendezésre, melyen elismert művészek játékát hallhatjuk.

Forrás: jegy.hu

King's College Kápolnája

Angliában a 15. század nagy építkezései után kisebb épületek, kápolnák építésébe kezdtek. Így történt ez a VI. Henrik (1421-1471) által 1441-ben alapított King’s College esetében is. A király elhatározta, hogy a College-hoz kápolnát építtet, melynek alapkövét 1446. július 25-én tette le.

Forrás:http://en.wikipedia.org/wiki/Main_Page

VI. Henrik egy mind méretében, mind szépségében páratlan kápolnát álmodott meg, melynek megvalósításával Reginald Ely-t bízta meg. Az építkezés évi 1000 Fontból 11 évig, szünet nélkül zajlott, mígnem a király börtönbe került. 

A trónon IV. Edward követte. Uralkodása alatt csak kevés munka zajlott az építkezésben, mely 1476-ban kezdődött újra, John Wolrich vezetésével, majd Simon Clerk alatt folytatódott. 

III. Richárd királysága alatt már az első hat oszlopköz elérte teljes magasságát és az első öt -fatetővel fedett- köz használatban is volt. 

VII. Henrik trónra kerülése után a kápolna befejezése mellett döntött és adományt küldött a kápolna javára, egy ládában, mely ma is megtekinthető. 1508-tól újra nagy ütemben folytak a munkák. A király végrendeletébe foglaltatta, hogy a kápolna befejezéséhez szükséges anyagiak biztosítva lesznek. 

"perfourme and end al the warkes that is not yet doon in the said chirche'"

A végrendelet értelmében a végrehajtók 5000 Fonttal járultak hozzá a kápolna boltozatának elkészítéséhez.

Az építkezés végül VIII. Henrik uralkodása alatt fejeződött be, 1515-ben. Az utolsó évek munkái John Wastell vezetésével zajlottak.

Forrás:http://www.cambridgetouristinformation.co.uk/evensong-at-king-check-days-and-times/

Az egyhajós (90 méter hosszú, 12.5 méter széles) teret támpillérek tagolják, melyek között 10-10 kisebb kápolna foglal helyet.

Az épület a perpendicularis stílus jegyeit hordozza. A hosszú, keskeny falszakaszok a látogató tekintetét a boltozat felé vezetik. A legyezőboltozat elforgatott kúpokból áll, melyek záradékokon illeszkednek egymáshoz. A kúpok mérmű egységekből állnak, melyek az oszlopok irányába egyre keskenyednek. A sűrűn elhelyezkedő áttört kő díszítmények sora csipkeszerű hatást kelt. A boltozat szerkezetét hevederívekkel erősítették meg.

Forrás:http://commons.wikimedia.org/

Forrás:http://www.wallpaperdownloader.com/bing-wallpaper

Az oldalfalak csak a lábazati részen zártak, a felsőbb részeken teljes ablakokká alakulnak. A 24 ólomablak flamand művészek alkotásai.

A fő oltárat Rubens Háromkirályok című alkotása díszíti.

Forrás:http://www.kings.cam.ac.uk/chapel/history.html

A kápolna miseidőben látogatható, illetve virtuális séta tehető: http://www.kings.cam.ac.uk/chapel/virtual-tour/index.html

Raffaello Santi: Krisztus színeváltozása

A tegnapi film annyira magával ragadott, hogy egész nap nem sikerült kivernem a fejemből. Nagyon inspiráló volt számomra, ezért mára a filmben látott egyik képet választottam.

Raffaello Santi (1483-1520) egyik utolsó alkotása a Krisztus színeváltozása (1518-1520). A kép VII. Kelemen pápa megrendelésére készült, melyet Raffaello két tanítványával, Giulo Romano-val és Gianfrancesco Penni-vel alkotott. Raffaello késői korszakának jegyeit hordozza magán, a manierizmus előfutára.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Transfiguration_Raphael.jpg

A kompozíció két részből áll, melyek teljesen elkülönülnek egymástól. A kép felső részén Krisztus színeváltozása látható. Jézus három tanítványával, Péterrel, Jakabbal és Jánossal a Tábor hegyre ment imádkozni, akiket elnyomott az álom. Mennyei fényességre ébredtek, Krisztus arca ragyogott, ruhája fehér lett. Két férfivel, Mózes és Illés prófétákkal beszélgetett, Jeruzsálemben bekövetkező haláláról.

²⁸Történt pedig e beszéd után mintegy nyolc nappal, hogy maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felment a hegyre imádkozni.
²⁹Miközben imádkozott, arcának színe elváltozott, a ruházata fehér lett és fényben sugárzó.
³⁰És íme, két férfi beszélgetett vele, Mózes és Illés,
³¹akik dicsőségben megjelentek, és beszéltek az ő eltávozásáról, amelyet Jeruzsálemben készült beteljesíteni.
³²Pétert és a vele lévőket elnyomta az álom. Amikor felébredtek, látták dicsőségét, és a két férfit, akik ott álltak vele.  

Lukács evangéliuma 9.28-9.32

A kép alsó részen már a hegyről lejövetel után történtek jelennek meg. Krisztus az összegyűltek szeme láttára űzte ki az ördögöt egy fiatal fiúból.

³⁷Történt pedig a következő napon, hogy amint lementek a hegyről, nagy tömeg közeledett feléjük. 

³⁸És íme, a tömegből felkiáltott egy férfi: »Mester! Kérlek, tekints egyetlen fiamra, hiszen csak ő van nekem! 

³⁹Íme, egy lélek ragadja meg őt, és hirtelen felkiált; úgy rángatja, hogy tajtékzik tőle, s ritkán hagy fel a gyötrésével. 

⁴⁰Kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták.« 

⁴¹Jézus ezt felelte: »Ó, hitetlen és romlott nemzedék! Meddig legyek még veletek és meddig tűrjelek titeket? Vezesd ide a fiadat!« 

⁴²Alighogy előjött, odacsapta őt az ördög, és össze-vissza rángatta. Jézus azonban ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a gyermeket, és visszaadta apjának.

            Lukács evangéliuma 9.37-9.42

A festmény kompozíciójának két oldala egymás ellentétei. Az alsó rész mozgalmassága, a szereplők ruhái, gesztusai és mozdulatai mind a felső rész felé irányítják a szemlélő tekintetét, amely sokkal statikusabb.

Raffaello élete alatt nem készült el a mű teljes egészében, de a befejezetlen alkotást ravatala mellé állították. Később tanítványa, Giulio Romano fejezte be a festményt, amely a S. Pietro in Montorio egyik oltárát díszítette.

Ma az alkotás a Vatikáni Múzeumokban tekinthető meg.

Filmajánló: Vatikáni múzeum 3D

Ebben a rendhagyó bejegyzésben egy frissen megjelent filmre szeretném felhívni a figyelmet.

Forrás: port.hu

2014. december 18-án a Pannonia Entertainment Ltd. forgalmazásában került bemutatásra a Vatikáni múzeum 3D című dokumentum film. A film lenyűgöző minőségű képanyaga magával ragadja a nézőt. A múzeum gyűjteményének kiemelkedő műalkotásai kerülnek bemutatásra a múzeum igazgató tolmácsolásában.

A fantasztikusan látványos filmet ajánlom mindazoknak, akik már jártak a Vatikáni Múzeumban, mert ilyen közelségből és részletességgel a műalkotások egy része nem tekinthető meg. Egyaránt érdekes utazás lehet azok számára, akik még nem jártak a múzeumban, hiszen magával ragadó élmény.

A film előzetese itt megtekinthető: https://www.youtube.com/results?search_query=vatik%C3%A1ni+m%C3%BAzeum+3d

Polükleitosz: Dárdavivő

A görög művészet klasszikus korából fennmaradt alkotás a kor személetének tökéletes megvalósítása: Az ember a mértéke mindennek.

Ebben a korszakban a művészek az emberi test arányainak kutatásával foglalkoztak. Műveiket aranyszabályok (kánonok) szerint alkották.

Forrás:www.oneonta.edu

Az Kr. e. 450 körül készült alkotás a várakozó dárdavivőt örökítette meg. Az embernagyságban ábrázolt sportoló méltóságteljesen áll, súlyát jobb lábára helyezve, míg bal lábfeje éppen érinti a földet. Fegyverét a vállán átvetve készül a megmérettetésre.

A nagy anatómiai pontossággal megalkotott szobor a görögök által annyira kedvelt kontraposztos ábrázolást keveri lágy hullámzással. Az alak ettől sokkal élettelibbé válik. A szobor jobb oldala kissé összetorlódik, bal oldala pedig megnyúlik. A jobb láb, amely a súlyt tartja megfeszül, valamint vele átellenben a bal kar is feszesen tartja a dárdát. Ezzel szemben a bal láb elernyedve van megtámasztva és a jobb kéz lazán a test mellett kinyújtva.

Polükleitosz Kánon című munkájában írta meg művészi elveit, melyeknek tökéletes kivitelezése ez a szobor. Véleménye szerint a fej hosszúságának hatszorosa kell legyen az egész test hosszúsága, míg a kézfej hosszúságának pontosan tízszerese.

Mára az eredeti borz szobor római márvány másolatban maradt meg. A nápolyi Museo Nazionale-ban tekinthető meg.