Robert Capa: Szicíliai parasztember...

Szicíliai parasztember mutatja egy amerikai katonának, merre mentek a németek
(1943. augusztus)

Forrás: http://www.beyondtheyalladog.com/2014/01/robert-capa-captures-the-allies-in-italy/

A világ egyik leghíresebb haditudósítója, Robert Capa 1913-ban Budapesten látta meg a napvilágot Friendmann Endre Ernő néven.

1930 körül kezdett a fényképezéssel foglalkozni. Először a berlini Dephot hírügynökség munkatársaként dolgozott, majd innen Párizsba költözött.

1935-ben vette fel a Robert Capa nevet. Tudósítást készített a spanyol polgárháborúról, mely meghozta számára a világhírnevet. 1941- 45 között a Life riportereként tevékenykedett.

1954-ben Vietnámban taposóaknára lépve vesztette életét.

Képeinek fő témája a háború, mint emberi játszma. A képek szereplői között feltűnnek a vezetők, akik mintegy bábuként mozgatják a többi szereplőt, akik a szörnyűségeket elszenvedik.

Capa méltán vált ismertté jó témafelismerése és kompozíciói miatt. Nagy érzékenységgel választotta ki a lencsevégre kapott jeleneteket, melyeken megjelenik a háború kegyetlensége, a szereplők mindennapjai és az emberségesség.

Antione Watteau: A bohóc

Antione Watteau (1684-1721) a francia rokokó festészet egyik jelentős alakja volt. Valenciennesben született, majd 1702-ben Párizsba költözött, ahol Rubens és Veronese műveiből inspirálódott. A Festészeti Akadémia teljes jogú tagja volt.

Fiatalon megbetegedett, tuberculosisos lett, mely hatással volt természetére is. Folyton nyugtalan és elégedetlen volt. Londonba utazott gyógykezelésre, melynek fedezésére összes vagyonát feláldozta. Innen még visszatért Párizsba, ahol 1721-ben meghalt.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:WatteauPierrot.jpg

Egyik leghíresebb festménye a Gilles (a bohóc). Az 1717-ben készült melankolikus kép alkotásakor a festő már régen szenvedett betegségétől. A bohóc félmosolya azt a félelemmel teli létezést ábrázolja, mellyel Watteaunak is együtt kellett élnie romló egészségügyi állapota kapcsán. A keserédes hangulat körbelengi a képet, melynek központjában a társadalom kivetettje, a bohóc áll. Az ecsetkezelés annyira tökéletes, hogy Gilles ruhájának selymes tapintása már-már érezhető.

A festmény sokáig nem talált gazdára, majd a XIX. század közepén vásárolták meg 150 frankért.

Ma a párizsi Louvre gyűjteményének részét képezi.

Ráckeve -i Savoyai - kastély

Eugéne de Savoye-Carignan herceg -akit itthon Savoyai Jenőként ismerhetünk- I. Lipót császárt szolgálta a törökűzés idején. A háborús évek után megvásárolta a ráckevei szigetet, melyre Johann Lucas Hildebrandt hadimérnökkel  barokk stílusú kastélyt terveztetett. Az épület Mayerhoffer András irányításával készült el 1710 után.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Savoyai_Jen%C5%91

A kastélyt Jenő herceg nem használta, csak lánya lakott benne egy ideig, majd a Habsburgok tulajdonába került.

Forrás:http://www.panoramio.com/photo/41409240

1814-ben a kastély középső része leégett. Ekkor a barokk kupola helyére klasszicista stílusú került. A főhomlokzat timpanonját a Savoyai címer és tíz mitológiai alak szobra díszíti.

Balról jobbra Flóra, Mercurius, Anteus, Jupiter (sasmadárral), Hercules (oroszlánbőrrel) és Minerva. A homlokzati sarkokon: Aeneas(amint az égő Tórjából apját, Anchisest kiviszi a hátán), Saturnus (a gyermek Dionysossal), valamint Neptunus és Diana.

Forrás:http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Savoyai_kast%C3%A9ly_homlokzat.JPG

A kastély később elvesztette igazi funkcióját, raktárként, majd magtárként funkcionált. Állapota leromlott és az összedőlés fenyegette. A helyreállítás során a korabeli megmaradt elemekre támaszkodtak .Ma az épületben kastélyszálló üzemel. 

Forrás:http://kastely.ementor.hu/magyarorszag/pest/pest.htm

Biedermeier

A biedermeier névvel jelölt korszak a klasszicizmus korát zárja le. Körülbelül 1815 és 1850 közötti időtartamot fedi le. Nevét egy későbbi gőgös kortól kapta gúnynévként, melynek jelentése derék polgár. A kifejezés a stílusirányzat szerény polgári jellegére utal.

Forrás:http://lakberendezok.hu

Ebben az irányzatban volt utoljára megfigyelhető a környezet és a termékek egységessége. Európában majdnem mindenhol megtalálható volt, de leginkább Németországban és Ausztriában aratott nagy sikert.

A megelőző empire stílus építési irányelveit veszi alapul, de azokat főleg a bútorművészetben használja fel. A polgári életstílus megkövetelte a praktikusságot, így a bútorok szerkezete csak a szükséges elemekre korlátozódott, melyek természetesen így sokkal célszerűbbé és költséghatékonyabbá váltak. A cél természetes és kényelmes terek és berendezések kialakítása volt. A bútor már nem mint dísztárgy, hanem mint használati tárgy jelenik meg.

Forrás:https://www.minimundus.de

A kor kedvelt anyagai a furnírok melyekkel asztal felületeket, asztallapokat vagy egyes esetekben teljes bútorokat díszítettek.

A fő ismertető jegyek: esztergályozott lábak, ívelt kartámaszok, egyszerű, egyenes vonalvezetés. Ezek mellett néhány helyen még megfigyelhetők virágos, leveles és fémrátétes díszítőelemek is.

Forrás: http://lakberendezes.hu

Forrás: https://www.1stdibs.com

Forrás:https://magazin.auctionata.de

Forrás:http://pinteraukcioshaz.hu

Forrás: https://www.1stdibs.com/collections/biedermeier-furniture/

Magyar Szecesszió Háza

Vannak dolgok az ember életében, amiből sohasem elég. Valószínűleg számomra az egyik ilyen dolog a szecesszió. Akármennyi épületet, festményt  vagy bármilyen műalkotást megnézek ebből a korszakból egyszerűen nem tudok betelni vele és tovább keresem, azokat az alkotásokat, amiket még nem láttam. 

Ezen szenvedélyemnek esik áldozatául a mai bejegyzés, melynek témája a budapesti Magyar Szecesszió Háza, régi nevén a Bedő - ház.

Forrás: http://www.magyarszecessziohaza.hu/main.php

A lakóépületet Bedő Gyula gyáros és műgyűjtő építtette Vidor Emil tervei alapján 1903-ban. Az építész a belga - francia Art Nouveau és a német Jugendstil jegyeinek ötvözésével alkotta meg az épület terveit. A homlokzat burkolata a Jugendstilre jellemző, míg a különböző formájú ablakok és a zárt erkélyek a belga vonalat követik.

Forrás:https://www.flickr.com/

A fél emelet és az első emelet közötti zárt erkélyen indás gyümölcság borítás és margarétás elemeik díszítik az épületet.

Forrás: http://utazas.sk/

Az épület belső díszeit is Vidor Emil tervei alapján készítették. Két lakás bútorai is az ő munkásságát dicsérték. Az első emeleti lakás ólombetétes festett üvegablakain pávák és papagájok voltak ábrázolva.

Az épület homlokzata 2003-ban teljes felújításon esett át, visszaállításra kerültek a földszinti pávafark-íves portálok, így újra régi fényében tündökölhet.

Forrás: http://www.vjm.hu/itthon/megerintheto-tortenelem-a-magyar-szecesszio-haza/5627/

Az épület alsó szintjén ma a Magyar Szecesszió Háza Galéria foglal helyet, melyben korhű bútorokból, dísztárgyakból és festményekből összeállított tárlatot lehet megtekinteni. A kávézó részben békebeli polgári hangulatban lehet elfogyasztani egy kávét vagy egy süteményt.

Forrás:http://www.secessio-cafe.hu/ 

A Magyar Szecesszió Háza (1054.Budapest, Honvéd u.3.) hétfőtől szombatig 10 és 17 óra között várja az érdeklődőket. http://www.magyarszecessziohaza.hu/

Ferenczy István: Pásztorlányka

A XVIII. század végén és a XIX. század elején kialakuló klasszicizmus az antik példa követésével, tökéletesen kialakított formákkal kívánta a harmóniát megjeleníteni.
Az első magyar igazán klasszicista szobrászművész Ferenczy István (1792-1856) volt. Rómában végzett tanulmányai folyamán készült a Pásztorlányka (1820-1822) című szobra.

Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/

A fehér márványból készült szobrot a római Palazzo Venezia udvarán faragta ki a művész, melyhez mestere Canova több tanáccsal is hozzájárult. Amikor elkészült a szoborral saját kezűleg becsomagolta, hazaküldte Magyarországra, és felajánlotta a nemzetnek, mellyel célja a magyar nemzeti művészet megteremtése volt.

A szobor a klasszicista ízlésnek tökéletesen megfelelő antikizáló nőalak, mely első pillantásra hűvösen nyugodtnak tűnik. Ennek ellenére arca és mozdulata mégis érzelemmel teli. A szobrász azt a pillanatot örökítette meg, mikor a pásztorlány a porba rajzolja távozó kedvesének alakját, hogy az örökre emlékezetében maradjon. A legenda szerint így keletkezett az első rajz. A művész ezért alkotását a szép mesterségek kezdenének nevezte.

A szobor a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének részét képezi.

Theodora császárné és kísérete

Ravenna városában Jusztiniánusz császár uralkodása alatt emelték a S. Vitale (532-547) templomot. A nyolcszögletű épületet díszítő egyik mozaik kerül ma górcső alá.

Forrás: http://www.ravennamosaici.it/?page_id=33&lang=en

A Theodora császárné és kísérete című színgazdag mozaik Jusztiniánusz feleségét ábrázolja a középpontban. A császárnő diadémmal a fején, drága kövekkel díszített köpenyben áll. A szereplők merev frontalitása és alakok szigorú körvonalai a szertartásosságot fejezik ki. Ekkoriban jellemző volt a caesaropapizmus, a világi és egyházi hatalmak megjelenítése egy személyben. Ezt láthatjuk a császárné feje körüli glória és diadém együttes ábrázolásán is. Az arcok kidolgozásakor a klasszikus szépség megjelenítésére törekedtek. A császárné arcának ábrázolása portrészerű.

Az egyszerű arany háttér tovább emeli az ünnepélyes hangulatot.  Az alakok mind egymagasságúak, de mégis mindenki egyéni.

Forrás:http://www.ravennamosaici.it/?page_id=33&lang=en